A személyiség fejlődése a gyermek első 3 évében

A személyiségre alapvetően jellemző a viselkedés, mely csecsemőkorban elsősorban a belső közérzetből és a környezeti ingerekre adott válaszokból tevődik össze. A temperamentum csecsemőkorban még csak nagy vonalakban nyilvánul meg.

A gyermek személyisége 3 fő habitus mentén írható le, melyek a legkülönfélébb arányokban ötvöződhetnek egy adott egyénnél:

  1. Érzelmi intenzitás: hirtelen indulatos vagy szomorú lesz a gyermek. Az ilyen apróságokat gyakran nehéz megnyugtatni, megvigasztalni.
  2. Mozgási intenzitás: mindazon energiák összessége, mely a teljes viselkedésre fordítódik, beleértve a mozgást, a beszédtempót, a tevékenységeket és a nyugtalan izgés-mozgást is.
  3. A kapcsolati intenzitás: az a hajlam, amikor a gyermek különösen örömét leli a szociális kapcsolatok megtapasztalásában, azok visszajelzéseiben. Szeret mások társaságában lenni, szívesen vesz részt közös tevékenységekben. Aktívan kiveszi részét egy közösség életéből, és ezt másoktól is elvárja.
Már a megszületést követő néhány napon megfigyelhető, milyen irányultságú lesz a gyermek. Az erős érzelmi töltésű csecsemők sokat sírnak, nehezen nyugtathatók meg. A meglehetősen aktív apróságok sokat mozognak, és keveset alszanak. A kap- csolatorientált kisdedek kimutatják vonzalmukat, szeretik, amikor felveszik őket, könnyen megnyugtathatók. Ha észrevesszük, hogy gyermekünk túlságosan elmozdult az egyik irányba, akkor a mi feladatunk, hogy egyrészt alkalmazkodjunk ehhez, ugyanakkor törekedjünk arra, hogy mindhárom vonás kellő egyensúlyban érvényesüljön személyiségében.

Az erős érzelmi intenzitású gyermekeknek biztonságra, támogatásra, útmutatásra van szükségük, hogy biztonságban érezzék magukat a világban, és ne legyenek könnyen ingerelhetők.

A nagy mozgásintenzitású gyermekek sok odafigyelést igényelnek, mozgásigényüket finoman tartsuk keretek között. A játék nagymértékben segíti a kicsik türelmének és koncentrációskészségének megerősödését.

Minden szülő szeretné, ha gyermeke kiegyensúlyozott személyiséggé fejlődne. Ebben segít minket az egyes fejlődési szakaszok megismerése, megértése.

1. év

Ez a világba vetett bizalom, negatív esetben bizalmatlanság kialakulásának időszaka. Amennyiben a gyermek megtanul bízni az őt gondozó személyben – elsődlegesen az anyában, apában, – akkor ideális lesz a fejlődése.
Csemeténknek azt is meg kell tanulnia, hogy bízzon saját képességeiben.

2. év

Amikor a gyermek felfedezi akaratát, személyisége gyors fejlődésbe kezd, az ő erősebb akaratával tud hatni egy másik személyre. Ezt ellensúlyozni fogja a szégyen és az önmagában érzett bizonytalanság megjelenése.
A kézügyesség és a járás képességének kifejlődése a gyermeket új tapasztalással, a szabadság és függetlenség érzésével ajándékozza meg. A záróizmok megerősödésével kontrollálni tudja testi működéseit, azonban szégyellni fogja magát, ha egy kis „baleset” történik, és ezért leszidják.

3. év

A gyermek ekkor már megtanulja külön kezelni a kezdeményezést a szégyenérzettől. Tevékenységeit képes célirányosan végezni, ilyenkor határozottabb, sőt agresszívabb, mint egyébként, különösen, ha fiú. Könnyen konfliktusba kerül az azonos nemű szülővel, ami bűntudatot kelthet benne. A fejlődési szakasz végére megerősödik a kisgyermek tettvágya, ugyanakkor a kudarcot is el kell tudni fogadnia.

Problémák a terhesség alatt – álmatlanság

A terhesség során többnyire megváltoznak az alvási szokásaid, ennek következtében nehezebben tudod kipihenni magad éjjel, közben egész nap fáradtnak érzed magad.



Mennyi szabadság jár az apának a gyermek születése után?

A gyermek születése esetén az apának öt munkanap munkaidő-kedvezmény jár, melyet legkésőbb a gyerek születését követő második hónap végéig az általa kért időpontban köteles a munkáltató kiadni.