Védőoltások

A védőoltások a betegségek megelőzésére szolgáló gyógyszerek, melyeket injekcióval juttatnak be a szervezetbe. Magyarországon néhány védőoltás kötelező.

Oltások általános ellenjavallatai

• Lázas állapot. ( kivétel: pl. veszettség )
• Immunhiányos állapot.
• Súlyos korábbi oltási szövődmény az adott oltóanyaggal
• Idegrendszeri betegség.
• Terhesség.
• Túlérzékenység az oltóanyaggal, vagy komponenseivel szemben

Hatásmechanizmus

Az aktív immunizáció esetén a szervezetet az antigén legyengített vagy veszélytelen formájával antitestek képzésére serkentik. Ezzel nem váltanak ki veszélyes betegséget, de a támadásba lendült mikrobákat mint idegen betolakodókat azonosítja a szervezet, ami immunreakciót vált ki. Ha ezután az igazi kórokozóval találkozik a szervezet, már sokkal felkészültebben és hatékonyabban tud erre reagálni, és a kórokozót ártalmatlanítani. Mivel a memóriasejtek hosszú ideig élnek, a védőoltás több évig, akár egész életen át biztosítja a védelmet.

A passzív immunizáció esetén az antitesteket egy másik élőlénnyel termeltetik meg, rendszerint az állatok számára ártalmatlan fertőzés révén, majd az így nyert szérummal, mely a szükséges antitesteket tartalmazza, oltják be az embert. Az ilyen oltóanyag csak viszonylag rövid ideig képes kifejteni hatását, és egy már megtörtént fertőzés után vagy akár a kialakult betegség esetén alkalmazzák. Ha például valakit megharap egy veszett róka, a passzív oltás segítségével a harapást követő néhány napban megmenthetjük az illetőt a különben halálos kimenetelű betegségtől.

A védőoltások kockázata

Az ismételten beadott oltóanyagok esetén súlyos védekező reakciók léphetnek fel, ha antitestek képződnek az állatból nyert oltóanyag valamely összetevője ellen. A kockázat jelentősen növekszik az oltások ismétlésénél, a kombinált oltóanyagoknál illetve több védőoltás egyidejű beadása esetén.

Az oltóanyag tartalmazza a kórokozót vagy antigént, idegen élőlényekből nyert szérumot, ezen kívül más segédanyagokat (tartósítószereket, adalékanyagokat). Ezek a beoltott személyre károsak lehetnek. Ezért minden esetben mérlegelni kell a betegség veszélyének illetve az oltási károsodásnak a kockázatát. Természetesen a racionális mérlegelés saját gyermek esetén a közvetlen érintettség miatt nem könnyű. Ilyen esetben érdemes több orvos véleményét is kikérni, mielőtt döntesz.

A különböző oltások rövid távú kockázata lehet láz, görcs, fulladás, maga a betegség (például kanyaró) megjelenése gyengébb vagy erősebb formában. A védőoltásoknak számos mellékhatása és szövődménye lehet, az esetek többségében azonban sokkal súlyosabb betegségektől védenek meg.

Magyarországon szokásos oltási rend

Magyarázat

• BCG – Tuberkulózis elleni oltás
• DTP – diftéria, tetanusz, szamárköhögés elleni oltás (korábban Di-Per-Te néven volt ismert)
• Pa – csak tisztított antigéneket tartalmazó szamárköhögés elleni komponens
• IPV – inaktivált (=elölt) vírust tartalmazó gyermekbénulás elleni oltóanyag
• HIB – a Haemophilus influenzae baktérium elleni oltóanyag
• MMR – mumpsz, kanyaró, rózsahimlő elleni oltóanyag
• Hepatitis B – fertőző májgyulladás elleni oltóanyag.

Nem kötelező védőoltások

/Forrás: Wikipedia/