Milyen magas lesz a gyerek? A testmagasság fontos, de mitől függ?

A gyerek felnőttkori magassága genetikailag nagyrészt meghatározott, bár van néhány tényező, ami azért hatással lehet rá. Nem árt ezekkel tisztában lenni.

A genetika szerepe
Egy baba születéskori hosszából nem lehet következtetéseket levonni a majdani gyerek, illetve felnőttkori magasságára nézve. Egy 50 cm-rel szültette baba felnőttkorára lehet 1,6m de akár 1,9m is. A növekedés genetikailag kódolt, melyet szüleinktől öröklünk. Ezért magas szülőknek nagyobb eséllyel lesz hasonlóan magas gyereke, mint náluk jelentősen alacsonyabb. Jelentősen különböző testmagasságú szülők esetén azonban nehéz előre megjósolni a gyerek magasságát.

Vannak azonban örökletes betegségek, kromoszóma rendellenességek, amelyek késleltethetik a növekedést. Ha valamelyik szülőnél ez fennáll, a gyerek örökölheti tőle, de ez nem törvényszerű.

Káros hatások a magzati korban
A magzatot az anya teste táplálja, így minden káros hatás, ami az anya szervezetét éri, a magzatra is káros hatással van. Ilyen például az alkohol és a cigarettában lévő nikotin, amely negatívan befolyásolja a magzat fejlődését és növekedését. Emellett a fejlődő baba számára számtalan fontos tápanyag jelenléte szükséges, amelyeket az anya a megfelelő mennyiségű és kiegyensúlyozott étkezéssel tud biztosítani. Emellett fontos a megfelelő mértékű súlygyarapodás a kismama számára a terhesség alatt.

Növekedési ütem
A felnőtt korra elérhető magasságot örökletes tényezők határozzák meg, azonban a genetikai adottságok csak felső korlátot jelentenek, betegségek, hormonális problémák, környezeti, esetleg érzelmi tényezők hátráltathatják a gyermek növekedését.

A születéskori magasság alapján még nem lehet következtetni a felnőttkori magasságra, azonban a gyermek 7-8 éves korára például a csontozat szerkezetéből és állapotából már lehet elég pontos becslést adni a felnőttkori magasságra.

A fiúk és lányok között genetikailag kódolt magasságkülönbség van. Természetesen mindkét nem esetében igen nagy szórás figyelhető meg a testmagasságokban, de általánosságban elmondható, hogy a férfiak és a nők között felnőtt korban nagyjából 10 cm különbség mutatkozik.

Étrend és testmozgás
A növekedés üteme és a táplálkozás között nincsen közvetlen kapcsolat, kivéve, ha a gyerek szélsőségesen kiegyensúlyozatlanul eszik, ez ugyanis negatív következményekkel járhat a fejlődésre. A vegetáriánus étrend például kifejezetten kerülendő fejlődésben lévő gyermekek esetén, ugyanis így nem jutnak hozzá a megfelelő csontképződéshez szükséges anyagokhoz.

A túlságosan intenzív és megerőltető sportolás (mindennap több óra edzés) lassíthatja a növekedés folyamatát és késlelteti a pubertást. Ezért a nagy fizikai teljesítményt követelő sportok esetén ajánlatos a pubertás éveiben csökkenteni a heti edzések mennyiségét.

Az alvás kifejezetten jó hatással van a gyerek növekedésére. Az éjszaka első felében (a mély alvás fázisában) termelődik a növekedési hormon, ezért ez fontos napszak a gyerek fejlődése szempontjából. A harmonikus fejlődéshez 10-11 éves koráig napi 9-10 óra alvásra van szüksége a gyereknek.