Érdemes-e fejni?
Erre nem lehet egyértelmű, mindenkire érvényes választ adni. Van akinél ezen múlhat, hogy jut-e megfelelő mennyiségű anyatejhez a baba, de olyanok is vannak, akiknél a fejés akár káros is lehet.
Erre nem lehet egyértelmű, mindenkire érvényes választ adni. Van akinél ezen múlhat, hogy jut-e megfelelő mennyiségű anyatejhez a baba, de olyanok is vannak, akiknél a fejés akár káros is lehet.
Manapság egyre több, őssejtekkel végzett kutatásról hallani. Bár rengeteg még a kérdés az őssejtek felhasználásával kapcsolatban, mégis úgy tűnik ígéretes iránya ez az orvostudomány fejlődésének. Ennek azonban komoly ára van…
A baba megfelelő fejlődésének elősegítése fontos szülői feladat. Fontos, hogy ne hátráltassuk a babát, de ne is erőltessünk olyasmit, amihez még nem elég fejlett.
A Preimplantációs Genetikai Diagnózis (PGD) során az embriót genetikai vizsgálatnak vetik alá a beültetés előtt.
A módszer azon a tényen alapul, hogy az X kromoszómát tartalmazó spermiumokban található DNS mennyisége kis mértékben (kb. 2,8%-kal) nagyobb, mint az Y kromoszómát tartalmazóban.
Az Ericsson-módszer azon a feltevésen alapul, hogy az X kromoszómát tartalmazó (amelyből lány születik) spermiumok lassabban úsznak, mint az Y kromoszómát tartalmazó (amelyből fiú születik) spermiumok.
A világon számos kultúrában jobban preferált a fiú gyermek a lánnyal szemben. Nem volt ez másképpen régen sem.
A baba nemének befolyásolására talán az egyik legismertebb az ún. Shettles-módszer. Alapja az a megfigyelés, hogy az Y-kromoszómát hordozó hímivarsejtek (amelyből fiú születik) kisebbek, gyorsabbak és csak lúgos környezetben maradnak hosszabb távon is életben.
Nézzük, mikor van nagyobb esélyed egy kislányra.
Mi lehet annál szórakoztatóbb egy kismamának, mint megpróbálni kitalálni, mi lesz a baba neme? Mindenki szereti ezt a játékot. Talán Te is jártál már úgy, hogy leszólítottak a boltban és azt mondták, “Biztos lány lesz, mert …” vagy “Biztos fiú lesz, mert …”.